A város a Tokaj Hegyalja történelmi borvidék leghíresebb települése. A Tisza és Bodrog összefolyásánál egy, a síkságból merészen kiemelkedő vulkáni kúp (Kopasz-hegy) lábánál fekszik. Tokaj az egyik legbájosabb, legszebb természeti adottságú, nagy történelmi múlttal rendelkező kis város Északkelet- Magyarországon. Báját, romantikáját, idegenforgalmát csak öregbíti a patinás környezet, a múltról mesélő házak, az évszázados borpincék, a város közepén egybeömlő folyók, a karcsú hidak. Maga a város hosszan elterülő, néhány kilométernyi csíkban húzódik a Bodrog és a Tisza mentén középütt, pedig mint egy megkötött csokor, egy házsornyira szűkül a hegy és a folyó találkozása miatt. A településre kétfajta stílusjegy jellemző: A Tisza- Bodrog egyesülésétől északra jellegzetesen városias. Itt romantikus, macskaköves utcácskákat látunk, hegyhez tapadt házsorokkal, míg az összefolyástól délre zöldövezetes, szellős kertes házak sora a jellemző. Az ide látogatók többségének az a véleménye, hogy Tokajnak van egyfajta sajátos romantikus, délies hangulata. Ezt az egyik filozófusunk egyszer így fogalmazta meg: "Tokaj a legészakibb mediterrán város Európában". Ennek az értéknek a megmentésére, gondozására utal Tokaj szlogenje is: "Féltett értékünk Európában!" Történelme összeforrott a nemzet történelmével. A város első írásos említése 1067-ben keletkezett. Tokaj vára pedig feltehetően a XII. században épült. A vár századokig vigyázta Felső- Magyarország egyik legfontosabb tiszai átkelőhelyét a tokaji révet. A vár sajnos végleg eltűnt a történelem viharaiban, ma már nem látható. A vár és a város sorsa szorosan összeforrott, mégis Tokaj igazi rangját világhíres termékének, az aszú bornak köszönhette. A Tokaji Aszú egyik legkiválóbb méltatója XIV. Lajos, a francia "napkirály" volt. Állítólag tőle származik az a mondás, hogy "a Tokaji Aszú a borok királya, a királyok bora." A város és környéke 1646-ban királyi adományként a Rákóczi család tulajdonába került. Mikor azonban a II. Rákóczi Ferenc vezette harc elveszett (1711), a király birtokait elkobozta (1715). A harcok után kamarai várossá lett Tokaj. A király számos kiváltsággal ruházta fel a várost. Innen eredeztethető büszkén viselt címe: "Kiváltságos Tisza-Tokaj város." A városban több műemléképület is található. A gazdag anyaggal rendelkező múzeum, az egykori görög kereskedőház főterén található, amelyben Tokaj városával, Tokaj- Hegyaljával kapcsolatos kiállítások és egyháztörténeti kiállítás tekinthető meg. Az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított Tokaji Kultúrtáj sok-sok látnivalóval nyújt élményt a történelmi borvidékre látogatóknak. Tokaj a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa.

A Tokajhegyalja és a Zempléni-hegység vidéke történelmi eseményekben gazdag múltról árulkodik, hiszen századokon át az ország egyik legfontosabb része volt, földrajzilag pedig Magyarország egyik legváltozatosabb tájegysége.

Tokaj: a Hegyaljai borvidék hagyományos centruma, a XVII-XVIII. században legjelentősebb borkereskedő város. Múltjáról barokk-klasszicista házai, gazdag helytörténeti múzeuma árulkodik. A Tokaj fölötti Kopasz-hegy (516m) a Bodrog- Taktaköz síkságából több mint 400m-res relatív magassággal emelkedik ki, így felejthetetlen körpanorámát nyújt a síkság és hegyvidék találkozásáról, a Bodrog és Tisza torkolatáról, valamint az ártéri tavakról és holtágakról.

_

Szerencs: 1605-ben itt választották erdély fejedelmévé Bocskai Istvánt. A szerencsi cukorgyár 1888-89-ben épült. A cukorgyár múzeuma ritka gyűjtemény, nagyon ajánljuk a vendégeink figyelmébe. A várkastély a város legjelentősebb műemléke, nevezetessége többek között a múzeumában látható mintegy félmillós darabot számláló képeslapgyűjtemény.

Monok: Kossuth Lajos szülőfaluja, szülőháza emlékmúzeum

Sárospatak: látnivalók: Rákóczi-vár, a Lorántffy Zsuzsanna pártfogásával alapított Kollégium, régi épületében iskola múzeummal, új épületében a Pollach Mihály tervei szerint kialakított híres könyvtárával; belvárosa, művelődési központja és legújabb gimnáziuma Makovecz Imre tervei alapján épültek.

(Sárospataki vár)

Tállya: Tokaj mellett a legnagyobb bortermelő hely. Az igazi értékeket a hatalmas pincékben kell keresnünk, melyeknek méretei és ódon szépségük ámulatba ejtik a látogatókat, s mit mondhatnánk akkor a borról magáról?

Tolcsva: híres bortermelő hely. Műemléki látnivaló a római katolikus templom kápolnája és árkádos fa toronysisakja , valamint az egykori Rákóczi kastély, ma részben múzeum.

Mád: neves bortermelő hely. Tokajhegyalja zárt borvidék, ahol a tájjellegnek megfelelően három szőlőfajtát termesztenek:a furmintot, a hárslevelűt és a muscat lunelt. A legismertebb tokaji borfajták a hárslevelű, a furmint, a muskotályos, a száraz és édes szamorodni és az aszú.

Sátoraljaújhely: 600 éves város, az egykori Zemplén megye székhelye, Kossuth Lajos pályakezdésének színhelye, Kazinczy Ferenc városa.

(Sátoraljaújhely - Várhegy Üdülő)

Széphalom: tulajdonképpen Sátoraljaújhellyel egybeépült község, Kazinczy lakóháza helyén 1873-ban Ybl Miklós tervei alapján klasszicizáló stílusú mauzóleumot építettek, benne Kazinczy emlékmúzeum látható.

Füzérradvány: 90 hektáros parkjában található a 1857-ben Ybl Miklós tervei alapján épült Károlyi-kastély. Felújítása folyamatban van, jelentős része múzeumként megtekinthető.

Pálháza: turisztikai központ, erdei kisvasút köti össze Kőkapuval.

Füzér: várának jelentékeny része ma is áll, múzeumként működik, a vártól kitünő körkilátás tárul elénk.

Hollóháza: Magyarország legészakabbra fekvő községe, már a herendi gyár alapítása előtt 7 évvel kőedénygyárat létesítettek itt 1832-ben. A mai porcelángyár mellett bemutatóüzlet működik.

Lászlótanya Károlyi-Vadászkastély: svájci-villa épülete, melyet ékes arborétum övez. Óvatosan sétáljunk, mert könnyen és észrevétlen Szlovákiában találjuk magunkat.

Pácin: pártázott, reneszánsz stílusú, sokszögu, saroktornyos, várkápolnás kastélyáról (1581-91) nevezetes. Innen átrándulhatunk a 5 km-re fekvő Nagykövesdre, ahol megnézhetjük az egykori Rákóczi-vár romjait.

Regéc: a Rákóczi-várak egyikének romjai (624m magasan), itt töltötte gyermekéveit II Rákóczi Ferenc anyjával, Zrínyi Ilonával.

(Regéci várrom)

Gönc: Itt fordította magyar nyelvre Károli Gáspár (1529-91) a teljes bibliát, amit Vizsolyban adtak ki 1590-ben. A fogalommá és mértékegységgé vált gönci hordó (136 l), a gönci kádárhagyományokról árulkodik.

Vizsoly: A XIII-XIV. században épült, falképekkel díszített református templomban őrzik a Vizsolyi Biblia egyik példányát, amelyett 1590-ben az itteni református nyomdában nyomtattak.

Boldogkőváralja: Boldogkovár romjai (367 m magasan). Itt működött Dévai Bíró Mátyás, a magyarországi reformáció első nagyhatású terjesztője, az első magyar helyesírási könyv szerzője (1531 körül). A vár ma múzeum. A faluban barokk stílusú kastély áll, a Péchyek és Zichyek egykori tulajdona. Nem látogatható.

_

Nyíregyháza: Tokajtól 30 km-re, DK irányban. Legfőbb látnivalója a belvároson kívül a gazdag sóstói falumúzeum, valamint Sótógyógyfürdő. Itt található az ország második legnagyobb állatkertje.

Tiszadob: Andrássy kastély. 1846-ban itt kezdték meg a Tisza szabályozását. Széchenyi István
és Vásárhelyi Pál emlékmű.

Szabolcs: honfoglaláskori földvár, Árpád-kori templom

Tiszabercel: Bessenyei György szülőháza, ma múzeum, tiszai szivattyúház a XIX század végéről, ma ipari műemlék.

Paszab: népművészeti kiállítás

A régiószemlélet hagyományait újjáélesztve egy-egy napos kirándulásokat javaslunk a nemrégiben renovált Kassára, a Nagykövesden található Rákóczi várromhoz, Rákóczi szüloházához Borsiba, valamint a Toketerebesi Andrássy kastélyhoz. (Útlevelet is hozzanak magukkal).

Nagyobb térképre váltás